• +36 70 8509070
  • info@mosolyfitness.hu
  • www.mosolyfitness.hu

Sérült gyermek a családban

A XXI. század kiváltsága ként említhetjük az elfogadás gyakorlását, az érzékenyítést, mi szerint minden ember és gyermek egyenlő. Abban az esetben is, ha valamiben más. Már egészen óvodás kortól találkozhatunk olyan kezdeményezéssel, melyek célja az érzékenyítés, egyenlőség és elfogadás tanulása. Ez életünk végéig elkísér minket, mivel mindig lesznek olyan pillanatok, momentumok az életünkben, ahol sajátos nevelési igényű gyermekkel vagy megváltozott munkaképességű személlyel találkozunk.

De mi történik, ha a sajátos nevelési igényű gyermek az Én gyermekem?! 

Tehát, mi játszódik le egy szülőben, amikor megtudja, hogy gyermeke nem a ‘Nagy Könyvben’ megírtaknak megfelelő fejlődésű. 

Kezdjük az elejéről! A szülő szembesül azzal, hogy gyermeke sérült. Itt sem ilyen egyszerű a történet, mivel két lehetőséget vehetünk számba. Amikor az édesanya már várandóssága alatt szembesül a ténnyel, vagy a gyermek születése után derül ki, hogy nem minden a „normálisnak“ megfelelő. 

 

Elgondolkodhatunk rajta, hogy melyik lehetőség a jobb vagy rosszabb. Véleményem szerint annak az édesanyának, aki várandóssága alatt tudja meg, hogy gyermeke sajátos nevelési igényű, annak mondhatni több ideje van lélekben felkészülni, illetve különböző segítség, fejlesztési lehetőség után kutatni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy annak a családnak könnyebb.

Legfontosabbanak azt tartom, hogy a család aknázzon ki minden lehetőséget, mely a gyermekük fejlődését szolgálja, de emellett ne hanyagolja el a maga boldogságát sem. 

 

Személyes érintettségem okán számomra természetes, ha a család SNI-s gyermeket nevel. Nálunk éppen a második opció lépett életbe, mi szerint a szüleim testvérem születése után tudták meg, hogy első gyermekük, akit annyira vártak és vigyáztak rá, Down-szindrómás. Sajnos az ő esetükben nem rögtön a születés után derült ki a probléma, hanem hetekkel utána. A szülőszobán közölték, hogy egészséges a gyermek, majd hetekkel később a gyermekorvos küldte el őket kivizsgálásra. A vizsgálatok kimutatták a Down-szindrómát. 

 

Eltűnődhet az ember, hogy vajon mit éreztek a vizsgálatok eredményét látva. Vajon összetörtek-e, magukba fordultak-e kilátástalanságot érezve? A válasz igen. Ez az érzés minden sérült gyermeket nevelő családnál megjelenhet. 

 

A legfontosabb kérdés az, hogy mindezek után hogyan reagálnak a történtekre. A kezdeti ‘sokk’ után képesek-e megerősödni, segítséget kérni, fejlesztési lehetőségeket keresni? Ezekre a kérdésekre kell, hogy a válasz igen legyen. Akarjanak és ne szégyeljenek segítséget kérni a családtól, barátoktól és nem utolsó sorban szakemberektől. Napjainkban egyre több szolgáltatás és lehetőség érhető el a gyermek fejlődése érdekében, de emellett a szülőknek is van lehetősége különböző mentálhigiénés programokra jelentkezni, ahol segítséget nyújtanak a kezdeti ‘trauma’ feldolgozásában és elfogadásában. Amint képesek lesznek elfogadni az adott helyzetet, könnyebb és eredményesebb lehet a gyermek fejlődése. 

 

Hogyan tudom feldolgozni, hogy a gyermekem sérült?

Első lépés, hogy merjünk segítséget kérni. A lehetőségek tárháza ebben a kérdésben is igen széles körű egy-egy területen. Nagy segítség lehet egy olyan csoport felkeresése, ahol hasonló problémával küzdő szülők együttes segítése történik szakember vezetésével. A szakember jelenléte meghatározó, mivel az ő szaktudása és hozzáértése elengedhetetlen az eredményesség elérésében. A csoport hatása szintén segítségül szolgál a feldolgozás, elfogadás fázisában, mivel hasonló helyzetben lévő szülőkkel találkozhatunk, mely megerősíthet bennünket abban, hogy nem vagyunk egyedül. Emellett van lehetőség egyénileg is szakember segítségét kérni. Ez az adott személy saját döntése. Bármelyik program választása eredményes lehet. 

 

Milyen fejlesztési programot válasszak a gyermekemnek?

Sérüléstől függően több választási lehetőség adott. A fejlesztés fajtájának megválasztásában segítségünkre lehet a gyermekorvosunk vagy a védőnő. A szükséges vizsgálatok elvégzése és eredménye után ajánlásokat tehetnek különböző fejlesztési programok kiválasztására. Amint tisztában vagyunk vele, hogy gyermekünk sérülésének mely program vagy akár programok felelnek meg, elkezdhetjük ezeket a szolgáltatásokat felkeresni. Érdémes olyan helyet, fejlesztőházat, rehabilitációs központot keresni, melyen belül különböző kompetenciájú szakemberek együtt dolgoznak. Gondolok itt arra például, hogy a gyermek sérüléséből adódóan konduktív mozgásfejlesztést igényel, de emellett az izomtónus optimalizálása érdekében eredményes lenne a Pfaffenrot terápia is. Ilyen esetekben jó, ha a két vagy több szakember egymás mellett, egy helyen dolgozik, így tudják segíteni egymás munkáját, illetve eredményesebbé tenni a gyermek fejlődését.

 

A megfelelő fejlesztés vagy terápia megválasztása után fontos, hogy a gyermek ne csak az adott foglalkozásokon végezze a feladatokat, hanem a szülő próbálja otthon is fejleszteni őt. E szempontnál is meghatározó a fejlesztőház vagy központ milyensége, hogy mennyire segítik az otthoni fejlesztés menetét, annak beillesztését a család életébe. 

 

Amint megvan a számunkra legmegfelelőbb program és hely, már csak a rendszeresség és az akarat szükséges.

 

Mert nincs olyan, hogy lehetetlen, csak tehetetlen…